(14 perc olvasás)
Tartalomjegyzék
- Az internetes keresők rövid története
- Magyar és egyéb nemzeti internetes keresők
- Melyek a legnépszerűbb internetes keresők?
- A lehetőségek tárháza végtelen: rengeteg kisebb internetes kereső létezik
Az internetes keresők online felületek, melyek célja, hogy egy adott keresésre különböző tartalmakat jelenítsenek meg. A keresés során a felhasználók általában egyedi kulcsszavakat vagy kifejezéseket is használhatnak annak érdekében, hogy a lehető legrelevánsabb találatot kapják. De bizonyos keresőkben akár képek vagy videók alapján is indíthatunk keresést.
A keresők a találatokat relevancia alapján jelenítik meg. Az első találatok közé kerülnek azok a linkek, melyek a leginkább hasznosak lehetnek a keresést indító felhasználó számára. Bizonyos keresőkben – például a Google felületén – az első oldalon a fizetett hirdetések is kiemelt helyhez jutnak.
forrás: Adobe Stock
Az internetes keresőket keresőmotornak is nevezzük, ez az elnevezés az angol Search Engine kifejezésből ered. Alapvetően kétféle keresőmotor létezik, attól függően, hogy az adott megoldás milyen jellegű adatbázissal dolgozik. Az egyik az épített adatbázis alapján dolgozó kereső, mely egy humán erőforrás által épített adatbázis szerint dolgozik. Ez online kevésbé számít népszerűnek, hiszen szünetmentes manuális beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy az adatbázis friss és naprakész legyen.
Az internetes keresőmotorok többsége azonban keresőrobotok által feltérképezett adatbázis alapján működik. Ez azt jelenti, hogy a kereső specifikus algoritmusai, az úgynevezett crawlerek (keresőrobotok) folyamatosan járják az internetet annak érdekében, hogy új weboldalakat fedezzenek fel és feltérképezzék azok tartalmát.
Ezáltal lehetővé téve azt, hogy egy releváns keresés esetén megjelenjenek a felhasználók számára felajánlott találati listán. Az új tartalmakat a keresőrobotok indexálják, metaadatokat adnak hozzájuk, ezután bárki számára elérhetővé válnak a keresőn keresztül, ilyen módon nincs szükség az adatbázis folyamatos, manuálisan történő frissítésére. Ha egy felhasználó keres valamit és beírja a keresőbe az adott kulcsszavait, akkor a kereső az index segítségével kiválogatja a releváns tartalmakat. Ezeket végül sorrendbe állítja a meta információk alapján és a legjobbakat felajánlja a felhasználónak, egy minőségi relevancia alapján sorrendbe rendezett találati listán.
A folyamat lépésről lépésre a következő módon néz ki:
- tartalom feltérképezése
- adatok indexelése
- felhasználói keresés
- találatok rangsorolása
- releváns megjelenítése
Az olyan, nagy internetes keresők, mint például a Google vagy a Bing egytől egyig keresőrobot-bázisú elven működnek, míg az olyan adatbázisokat, mint a könyvtárak vagy tudakozók adatbázisai, általában manuálisan építik fel a szakemberek. De ilyen keresőnek tekinthető a Facebook személy- és barátkereső rendszere is, vagy épp a YouTube, mely a saját, felhasználók által bővített adatbázisában található anyagból dolgozik.
Az internetes keresők rövid története
Az internetes keresők története szinte egyidősnek tekinthető magával az internettel. A ma is mert keresőmotorok prototípusa 1990-ben lépett színre, Archie Query Form néven. Az ötlet már valamivel korábban, 1987-ben megszületett, amikor a McGill University School of Computer Science számítógépes hálózata rácsatlakozott az internetre. Az első próbálkozások kifejezetten a könyvtár helyi gépein működtek, majd a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően az Archie hálózati szolgáltatássá vált. Vele szinte egyidőben, jött létre a Wandex nevű keresőmotor, amit Matthew Gray fejlesztett ki az MIT-n 1993-ban.
Az első két kereső megszületése hatalmas lökést adott a fejlesztők számára, és a kilencvenes években gombamód elszaporodtak a keresők. Ezek többsége eltérő megoldásokat használt. Az első olyan szolgáltatás, melynek adatbázisába a rendszergazdák vihették fel a weboldaluk adatait, az 1994-ben debütált Infoseek volt. Ugyanebben az évben indult világhódító útjára a Yahoo! Search is, mely egy eredetileg manuálisan épített linkgyűjteményből a világ egyik legnépszerűbb keresőmotorjává nőtte ki magát.
A WebCrawler volt az első olyan kereső, ami teljes weboldalakat indexálására is képes volt. Népszerűségét kiválóan mutatja, hogy túlterhelt felülete napközben sokszor elérhetetlen volt. A következő év egyik legnagyobb dobását az AltaVista megjelenése jelentette, mely már korlátlan sávszélességgel volt képes fogadni a keresőket, és a keresés során akár kerek mondatok használatára is alkalmas volt.
Napjaink legnépszerűbb keresője, a Google 1996-ban született a Stanford Egyetemen, Larry Page és Sergey Brin stanfordi doktorandusz munkájának köszönhetően. A nyilvánosság számára 1998-ban lépett a színre, és egyszerűségének, valamint széleskörű funkcionalitásának köszönhetően hamar meghódította a netezők szívét. A sikerhez hozzájárult továbbá a hivatkozási népszerűséget vizsgáló PageRank algoritmuson alapuló, a korabeli keresőkhöz képest nagyon fejlett sorrendezés is. A Google ezek összességének köszönhetően olyannyira népszerűvé vált, hogy rövid időn belül kiszorította a vetélytársait, majd 2001 körül egyeduralkodóvá vált a piacon. Napjainkban pedig a keresések több mint 90%-át ez a mindenki által jól ismert keresőmotor bonyolítja le.
Mára a keresők nagy utat tettek meg, hiszen a Google másodpercenként több mint 60 ezer kérést szolgál ki. A keresési eredményeket pedig akár emberi hang alapján vagy gépi tanulással is képes javítani a rendszer. És míg korábban az internetes keresők kizárólag szöveges tartalomra korlátozták tevékenységüket, napjainkra a paletta kontent terén is meglehetősen kiszélesedett, és segítségükkel kereshetünk képeket, videókat, és a legfrissebb hírek közt is böngészhetünk.
Magyar és egyéb nemzeti internetes keresők
A kétezres évek hajnalán több próbálkozás is volt arra, hogy a világszinten egyre népszerűbb internetes keresők mintájára egy jól működő hazai keresőmotor is létrejöjjön. A magyar próbálkozások többsége a külföldi keresők klónja volt, azonban akadtak köztük kifejezetten hazai fejlesztések is. Ilyen volt többek közt a Góliát, a Heuréka, a Kereso.hu vagy épp a Vizsla, melyet AltaVizslának is neveztek, utalva ezzel az egyik legsikeresebb külföldi keresőmotor nevére.
A magyar keresők annak ellenére, hogy rövid ideig népszerűek voltak, sajnos nem voltak képesek annyi profitot termelni, hogy fennmaradjanak a piaci versenyben, így javarészt lassan, de biztosan az online történelem sötét fiókjaiba kerültek.
A nemzeti keresőmotorok egyébként nem számítanak ritkának, és létezésük nemcsak hazánkban volt jellemző, hiszen több ország is rendelkezik saját internetes keresővel. Csehországban a Seznam, Koreában pedig a Naver számít ilyen megoldásnak. Kínában pedig több nemzeti keresőmotor is létezik, melyek közt olyan is akad, amit világszinten több millióan használnak.
Melyek a legnépszerűbb internetes keresők?
forrás: Adobe Stock
Ha internetes keresőt szeretnénk használni, érdemes tudnunk, hogy több megoldáshoz is fordulhatunk. Az alábbiakban ezek közül szeretnénk bemutatni a legnépszerűbbeket, a leghatékonyabbakat és a legegyszerűbben használhatókat.
Google: az internetes keresők koronázatlan királya
Ha azt mondjuk, hogy internetes kereső, a legtöbbeknek azonnal a Google neve ugrik be. Nem véletlenül, hiszen a Google abszolút úttörőnek számít az internetes keresési technológiák terén. A Google ötlete 1996-ban született, maga a cég pedig 1998-ban alakult. Ami azt jelenti, hogy a Google már több mint 24 éves múltra tekint vissza.
Ennek tükrében talán nem meglepő, hogy világszinten piacvezető szerepet tölt be az internetes keresők között. Még annak ellenére is, hogy a világ bizonyos területein – például Kínában – a hatékonyságát erőteljesen korlátozzák. Magyarországon és nyugaton azonban egyértelműen a legnépszerűbb és leghatékonyabb keresőnek számít.
A Google egyik legnagyobb versenyelőnye abban rejlik, hogy nem csupán egyszerű keresési rendszert kínál. Rengeteg kapcsolt funkcióval rendelkezik – gondoljunk csak a Gmailre, a YouTube-ra vagy a Google AdWords hirdetésekre –, melyeknek köszönhetően rendkívül kényelmes és hatékony megoldást jelent és világszerte felhasználók milliárdjai használják aktívan.
Érdemes tudni, hogy a Google gyakorlatai adatvédelmi szempontból sokszor problémásak lehetnek. A Google ugyanis nyíltan gyűjt adatokat felhasználóiról, melyeket főként a böngészés megkönnyítése, valamint a szolgáltatások és hirdetések személyre szabása céljából alkalmaz. Sokan éppen ezért igyekeznek olyan alternatívát választani helyette, ami hasonló hatékonyság mellett kínál erősebb adatvédelmi lehetőségeket.
Ennek ellenére a SearchEngineLand adatai szerint az átlagos felhasználó napi 3-4 keresést indít a Google keresőjével, ami összesen 3,8 millió keresést jelent percenként, óránként 228 milliót, éves szinten pedig közel 2 trilliót. A Google algoritmusa pedig minden esetben közel 200 szempontot vesz figyelembe, mielőtt egy adott keresésre kiadja a leginkább relevánsnak ítélt találati listát a felhasználók számára.
Bing: az egyik kedvenc alapértelmezett böngésző
Hazánkban a Microsoft által fejlesztett Bing a második legnépszerűbb keresőnek számít a Google után. Sikerének legfőbb oka nagy valószínűséggel az, hogy a Windows operációs rendszerrel rendelkező számítógépeken előre telepített Microsoft Edge böngésző alapértelmezett keresője, éppen ezért rengeteg felhasználó az egyszerűség kedvéért ezt a megoldást használja. Ezen felül a Bing használatával pontokat is gyűjthetünk, amiket később a Microsoft és Windows áruházakban válthatunk be különböző kedvezményekre.
Yahoo!: A régi idők kedvence
Az 1994-ben indult Yahoo a kilencvenes évek legnépszerűbb keresőmotorjának számított. A cég azóta a Google-hoz hasonlóan széleskörű szolgáltatásokat biztosít és továbbra is létezik saját keresőmotorja, a Yahoo. Ennek alapjául azonban a Bing algoritmussá vált, melyet 1998-ban a Microsoft fejlesztett. Ettől függetlenül azonban a két kereső eltérő eredményeket produkál egymástól.
A Yahoo! napjainkban már korántsem számít annyira felkapottnak, mint fénykorában, ettől függetlenül még ma is sokan használják. Ennek oka, hogy hírek és médiatartalmak felajánlása terén ez a keresőmotor kifejezetten jól teljesít. Ezt különleges, hírportálszerű felülete is erősíti, ami már keresés nélkül is sok aktuális témát ajánl fel a böngészni vágyó felhasználók számára.
Duck Duck Go: ha fontos az adatvédelem
A Duck Duck Go egy a 2000-es évek végén indult keresőmotor, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ennek legfőbb oka, hogy jóval biztonságosabb és diszkrétebb módon kezeli a felhasználók személyes adatait, mint a közönségkedvencnek számító Google. Nem tárol információt a felhasználókról, így, ha anélkül szeretnénk keresni, hogy kövessék a tevékenységünket, érdemes ezt a keresőmotort használni.
A Duck Duck Go mindezek ellenére legalább annyira egyszerűen használható és majdnem annyira hatékony is mint a Google. Ennek oka, hogy a Duck Duck Go keresési eredményeit a Yahoo!, a Wikipédia, a Bing és a saját keresőrobotjai alapján adja.
Yippy: a legjobb választás gyerekes szülők számára
A Yippy egy kevésbé ismert internetes keresőmotor, mely eleinte oktatási célú projektként indult. Sikerének köszönhetően azonban általános kereső lett belőle, melynek különlegessége, hogy rendkívül erős szűrővel rendelkezik, ezáltal garantáltan gyermekbarát böngészést biztosít.
Használatával nem kell tartanunk attól, hogy a kicsik az internetes keresés során pornográf vagy egyéb, 18 éven felüliek számára készült tartalommal találják szemben magukat, ami a nagy keresőmotorok esetében sajnos néha megeshet. A Yippy ráadásul biztonságos is, hiszen annak ellenére, hogy sütiket használ, nem gyűjt a felhasználókról személyazonosításra is alkalmas adatokat.
Yandex: Az orosz trónkövetelő
A Yandex Oroszország legnépszerűbb keresőmotorja, mely 1997-ben indult. Napi 50,5 millió látogatójának köszönhetően a világ egyik legnépszerűbb keresőmotorja. Ennek oka, hogy a Google rendszeréhez hasonlóan számos kapcsolt szolgáltatást kínál a felhasználók részére.
Oroszországban a Yandex az alapértelmezett keresőmotor a Mozilla Firefoxot használó webes felhasználók számára, de mivel angol nyelvű lokalizált verzióval is rendelkezik, így a Yandex Európában is kezd egyre népszerűbbnek számít.
Baidu: egy hatékony keleti kihívó
A Baidu egy 2000 óta létező kínai netes kereső, mely a világ második legnépszerűbb internetes keresője. Összesen kétmilliárd ember használja napi szinten, ami hatalmas számnak tekinthető, éppen ezért nem szabad elmennünk mellette anélkül, hogy néhány szót ejtenénk róla.
Ez a hatalmas siker persze főként annak köszönhető, hogy Kína lakossága hatalmas, az országban pedig a Google funkcionalitása meglehetősen limitált. Legfőbb vetélytársának azonban nem a Google-t, hanem más, kínai keresőmotorok, például a Shenma és a Haosou tekinthetők.
A lehetőségek tárháza végtelen: rengeteg kisebb internetes kereső létezik
Habár a felsorolt keresőmotorok a legnépszerűbbek Európa-szerte, érdemes tudni, hogy a lista korántsem teljes. Rengeteg egyéb, kisebb internetes kereső is létezik, melyek közt akad, ami a biztonságra, míg mások a széleskörű funkcionalitásra, vagy épp a specifikus tartalomra fektetik a hangsúlyt.
Az általános keresők mellett pedig léteznek speciális, téma szerinti keresőmotorok is. Ezek különlegessége, hogy nem a web egészére, csupán annak egy adott területére fókuszálva gyűjtik be az információkat. Ilyen például az Internet Archive Wayback Machine keresője, mely kifejezetten a weboldalak régi, már törölt tartalmai közt történő keresésre alkalmas.
De különleges megoldás például az Ecosia nevű keresőmotor is, mely azonban egész máshogy próbál kitűnni a konkurencia tengeréből. Bevételeit ugyanis arra fordítja, hogy fákat ültessen szerte a világon, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy habár az internetes gyors és egyszerű megoldást jelent a problémáinkra, jelentős mennyiségű szén-dioxid kibocsátásával jár együtt, ami egyértelműen rossz hatással van a környezetünkre.
Összességében tehát elmondható az, hogy a Google-ön túl is van élet, hiszen az internete keresők felhozatala rendkívül széles és színes. Ez pedig azt jelenti, hogy egy kis utánajárás segítségével bárki megtalálhatja a számára szimpatikus és ideális megoldást, melyet akár napi szinten is használhat munkája vagy hétköznapi böngészése során.